A nap kérdése – 2011.05.31

Ha elered az eső, miért alakul ki szinte azonnal közlekedési káosz? Miért türelmetlenek az emberek? Miért kell belemenni a kereszteződésbe, ha úgyis benne ragadsz? Miért kell dudálni, ha az előtted lévő sem tud haladni? Miért kell közben üvöltő manelét hallgatni? Miért éri meg a többieket is felidegesíteni? Miért válik az ember primitív üvöltő majommá? És miért ragadt be a hűtőszekrény ajtaja?

Hol lehet ilyen szemetet találni?

Fotógalériát böngészni érdekes. Schmitt Pál szemetet szed:

Vannak még egyéb képek is:

De a legérdekesebb:

Hol lehet ilyen szemetet találni? Vagy ez csak amolyan államfői szemét?

A nap kérdése – 2011.05.20

Ha egész nap nem esett, miért mindig akkor ered el az eső, ha az ember épp indulna valahová?

A nap kérdése – 2011.05.16.

Miért van az, hogy amikor a legnagyobb óvatossággal próbálsz a tisztaságra ügyelni, az utolsó három darab ragacsos, szószos spagetti a szép tiszta asztalra pottyan?

   

A mai nap kérdése

Miért van az, hogy ha az ember elmegy a boltba mosogatószerért, három szatyor cuccal tér haza, amire egy rakás pénzt költött, mosogatószert mégsem vett?

Bucimaci legújabb kalandjai

Szerencsére nincs tévém, de a magyarországi közélet minden bizonnyal legfontosabb hírei az interneten át is eljutnak hozzánk (nem menekülhet senki).

A korábban már emlegetett hirado.hu, a közszolgálati televízió hírportálja érdekes címet dobott be a világhálóba:

Bármilyen büntetést? Ez olyan nagyvonalúan hangzik és mégis olyan pitiáner. Persze érdekes kijelentéseket tesz az ember, ha a saját szabadságáról van szó.

Történt ugyanis, hogy Stohl Buci (így emlegetik a pestiek) részegen és bedrogozva autókázott a szép magyar hajnali tájon, amikor összekeverte a sávokat és két szemből jövő autóval is ütközött, egy súlyos és egy könnyű sérültet és jelentős anyagi kárt hagyva maga után, utána meg sem állt, hanem hazatért aludni. El tudom képzelni azt a meglepetést, amikor a kapuban nem a már jól ismert postás csengetett, hanem a rendőrség. Kicsikét ironikus a sors részéről, hogy épp ő volt az akkor még futó rendőrös sorozat, a Tűzvonalban egyik kulcsszereplője is, rendőrtisztet játszott.

Lényegtelen, hogy milyen büntetést kap, nem is az a fontos. Viszont ha már ilyen nagylelkűen felajánlotta, hogy bármilyen büntetést elfogad, akkor volna egy-két kreatív ötletem a bíróság számára, hogy egy ilyen lehetőséget a lehető legjobban kiaknázva példát statuáljanak a jövő kis bucimacijainak.

1. El kellene küldeni vagy 2 évre tearügyeket szedni egy srí lankai teaültetvényre, ahol minden reggel meg kell néznie a Tűzvonalban 2-2 részét visszafelé vetítve, majd esténként szocmunkások adnak elő neki szocioszomatika (társadalomfájdalomtudomány) és neuroszociológia témakörökben.

2. A Kolozsvár melletti Patarét egy luxusnyaralóját fölajánlani neki egy hosszabb periódusra, ahol a meztelen David Hasselhoff lenne a szomszédja és minden este a helybélieknek kellene operettrészleteket és kabaréjeleneteket előadnia. Ha nem arat osztatlan sikert, másnap két jelenettel kell előrukkolnia.

3. Hat év közmunka a bukaresti Északi pályaudvar takarításával, minden délben a pandaürülék kihordása a közeli kínai bolt udvaráról. Kéthetente elszívhat 20 gramm prenadezt.

4. Kötelező földvárépítő tanfolyam, amely egy teljes funkcionalitású középkori földvár megépítése a sikeres záróvizsga feltétele.

5. Nyolc évnyi kötelező aktív részvétel Havasalföld vagy Dél-Moldva valamely manele-együttesében, jó magaviselet esetén négy év után szólókarrier lehetőséggel.

A bucinak kiadható bütetések persze még variálhatók és fokozhatók, ha felfüggesztett büntetést akar, akkor nyugodtan fel lehetne függeszteni bárhová, ahol ritkán jár a személyvonat és elég sár van ahhoz, hogy ne kívánja a drogot.

Remélem, hogy mégiscsak bezárják valami sötét börtön mélyére, ahol majd a bentlakók kezelésbe veszik. Szomorú lenne, ha azért úszná meg valaki a tetteiért járó büntetést, mert éppenséggel híres színész-műsorvezető-bucimaci-playmate-sztár-bratyó-mesterfodrász.

Végezetül egy diagramm, aminek semmi köze a fent leírtakhoz.

Hogyan számoljunk kör alakú betonoszlopot?

Stadion. Stadion???

Épül-szépül Kolozsvár új stadionja.  A város egyik legmonumentálisabb, aktuálisan még futó beruházása ez, amely nem kevés beton és acél beépítésével méltán válhat a város egyik jelképévé.

Vagy inkább válhatna.

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy szerkezetileg a stadion fényévekre van elődjéhez képest, de ettől még nincs benne semmi érdekesség, forradalmi újítás, ritkán látott technológia vagy netalán érdekesebb anyagok. Ugyan már, a nyugati minőséghez nyugati mennyiségű pénz is kellett volna.

Lehet, hogy amikor elkészül, akkor másképp fogunk vélekedni róla, de a csodálatosan szép, már-már kecsesen elegáns (muhaha)  szerkezetre elkezdték fölszerelni a csirkeóltető-szerű hullámlemez borítást. Jajj, már előre borzong a lelkem, ha elképzelem a kész épület csillogó szépségét és letisztult formáit.

Egyelőre érjük be az  építőtelep látványával, ami legalább érdekesebb, mint amennyire mondjuk egy antarktiszi pókerbajnokság-blog lehet. A képekre kattintva galéria nyílik.

Csak érdekességképpen, ezt a másik stadiont München mellett kaptam lencsevégre, csak hát ugye az kolozsvári U és a Bayern München csapatoknak nem ugyanannyi a költségvetése.

Allianz Arena reggel

 

Allianz Arena. Bizony.

Allianz Arena délben

 

És halottaiból feltámada…

Bő  egy év szünet után újra megint ismét bejegyzek. Már az elején is említettem, hogy csak akkor írok, ha úgy érzem, hogy mindenképpen szükségem van rá. Az elmúlt egy év alatt kevés olyan alkalom volt, ami írásra késztetett, de most, hogy újra itt a tavasz, ismét előkerült a kedvenc zöldhagyma-aprító késem, és ilyenkor nem tudom visszafogni magam.

Mindenek előtt üdvözöljük a várva várt tavaszt, aminek csalhatatlan jele a kolozsvári épülő stadion közelében bukkant fel: viruló tavaszi ibolyák. Ibolyákok.

Kellemes tavaszt hát mindenkinek!

Hétfő

Egy kis hétfői szösszenet. Kedden töltöm fel, mert jobb, mint hétfőn, de magát a képet hétfőn találtam, egy nagyon fáradt pillanatomban.

Nivea Foreman. Az kell nekünk.

A szakma csúcsa reloaded

Mint tudjátok, nagyon szeretek híreket olvasni. Vegyesen mindenfélét, amiben nem hírességek villogtatják bájaikat és értelmes tekintetüket, illetve ahol nem érthetetlen virágnyelven magyarázzák meg nekem, hogy X gólt lőtt az Y és Z közötti focimeccsen. Mert az, hogy “trükkös villám-csalóka bokahajlítással bevarrta a bőrt az ámuldozó récék hálójába” lehet, hogy stílusos, de ugyanakkor hányinger.

Szeretem a híreket, az információt, legyen az tudomány, aktuálpolitika, gazdaság, bármi. A brit tudósos híreket is azért olvasom, mert a “tudomány” rovatban szerepel.

Mint tudjuk, vannak a nagyon szorgalmas brit tudósok, akik egy láthatóan semmitmondó feltevést kutatásokkal támasztanak alá vagy cáfolnak meg, és ebből hangos hírveréssel semmitmondó következtetéseket vonnak le. Tiszta tudományosság ez, kérem szépen. Ott van a spiritusz. A semmitmondás tudománya. Még hogy a szürke a depresszió színe. Ki gondolta volna…?

Az Index.hu hírportál már külön fejezetet is nyitott a brit tudósoknak, ezzel is tisztelegve az értékteremtő “tudományos” “elit” előtt.

De nekünk most nem ez a témánk. Visszakanyarodva a hírekhez, adott egy hírportál, amiről már régebben átvettem egy-két főbb címet. Emlékszünk még a nulla fős mentőcsapatra… Igen, a hirado.hu oldalról van szó, a magyarországi közszolgálati tévé internetes híroldaláról. Juhééé…

Nem is kell mélyen kutatni ahhoz, hogy valódi gyöngyszemekre bukkanjunk. Itt is van az első:

Micsoda tudományosság. Ezek szerint újabban az aszteroidák ólálkodnak. Korábban úgy hittük, hogy suhannak, és ha valami az útjukba kerül, akkor becsapódnak. De nem. Ólálkodnak. Lehet, hogy a Föld nem is kering, hanem settenkedik.

Itt a következő:

Itt is a fogalmazásra figyeljünk: “a volán nagyasszonya”. Rémes. Mintha részeg költők írnák a híreket.

De nincs vége:

Bebarnult. Azt nektek… Ebből lesz a totális behülyülés, beájulás. Beetetés, beszívatás, betétkönyv. Beszarás.

…csak kár, hogy ez az égvilágon senkit sem érdekel.

Cuki fotók… Tündi-bündi, ari-bari, édi-bédi. Közszolgálati hírszolgáltatás. Muhaha.